A mozgáshiány stresszállapota

VIDEÓZZ ÉS OLVASS,- AZAZ FUNKCIONÁLIS PERCEK BAJI ÁKOSSAL

Mik is azok a stresszorrok, mi az a stresszhatás? – olyan külső vagy belső hatás, ami válaszreakciót vált ki a szervezetből, ami aktív módba kapcsol téged, azaz szimpatikus idegrendszeri állapotba váltasz. Szimpatikus hatásra, azaz stressz állapot alatt, élettani mutatóid változni kezdenek, emelkedik a pulzus, a vérnyomás, a vércukor szint, a légzésszám, és az éberség is növekszik. Ez az úgynevezett stresszválasz, amit minden olyan változásra ad a szervezet, ami a nyugalmi állapotából történő kimozdulás történik. Tehát a stressz nem kizárólag az az állapot, mikor felmegy benned a pumpa, hanem minden egyéb folyamat, ami a szimpatikus idegrendszered irányítása alatt áll. Ez egy túlélő mechanizmus, ami a vészhelyzetekben való helytállás, menekülés vagy megküzdés állapotába hozza a testedet, és az elméd. Manapság ezek a vészhelyzetek teljesen átalakultak, akár egy vizsga vagy megbeszélés is komoly stressz lehet, és minél több ilyen helyzettel találkozol, annál nagyobb nyomás alá helyez, és kialakulhat egy folyamatos belső feszültség.

A szimpatikus hatás ellenpárja a paraszimpatikus hatás, mikor az idegrendszer regeneráló és feltöltő módban funkcionál, ez jellemzően alvás közben megy végbe. Ha nincs meg a megfelelő balansz és a szimpatikus hatás hosszabb időn keresztül befolyásoló tényező, ez olyan mintha a kapcsoló, amit folyamatosan nyomogatsz, beragad. Ez az állapot, mikor a stresszhatás krónikussá válik, azaz folyamatosan fennáll. Ebben a helyzetben kialakulhatnak veszélyes betegségek, mint a hipertónia-magas vérnyomás, magas vércukorszint, tachicard magas pulzus, ennek folyománya lehet a túloxidáció, azaz felgyorsult öregedés. Ha ebben az állapotban létezel, minimális pihenéssel, még akkor is, ha nem érzed leterhelnek magad, valami komoly ezen hatásoknak köszönhető népbetegséggel találkozni fogsz, legyen az szív és érrendszeri probléma, cukorbetegség, vagy elhízás. Annak érdekében, hogy ezt ellensúlyozni tudd, mindenképpen csökkentened kell a téged érő stresszhatásokat, illetve hatékonyabban kell tudnod ezeket menedzselni, vagy minél több időt szentelni a paraszimpatikus idegrendszer hatása alatt történő regenerálódásra.

A mozgás, a maga nemében egy elég erős stresszhatásnak tudható be, az edzésterhelés hatására kialakuló válaszreakció élettanilag teljesen ugyanaz, ilyenkor is lever a víz, majdnem kiugrik a szíved, miközben a füleden veszed a levegőt! Az a különbség, hogy itt van terhelés, ami előidézi ezt. Idegrendszered átkapcsol aktív módba, mert az izmoknak szüksége van erre az állapotra a hatékony mozgás érdekében. Terhelésre alakul ki, és a terhelés leküzdésére irányul, egy kimerülés, elfáradás lesz az eredménye, ez pedig alkalmazkodásra készteti a szervezetet, felkészül a következő terhelésre, ez az adaptáció folyamata, azaz a fejlődésed. Ilyenek után az idegrendszer visszakapcsol regenerációs, pihenős módba, és ez a pihenés, mélyebb és minőségibb, mint mikor szimpatikus hatás alatt próbálsz meg aludni.

Ezért a stresszcsökkentésre a mozgás lehet a megoldás, két fronton is, mert természetes és terheléssel párosított helyzet, megtanulja az idegrendszer is ezt kezelni, alkalmazkodik és ellenállóbbá válik a stresszhatásokkal szemben, másrészt pedig a pihenésed minősége is javul, ezzel is ellensúlyozva a szimpatikus hatást. Mozgás az elsődleges és legegyszerűbb módszer, de itt ne csak kizárólag az edzésmunkára gondolj, hanem minden mozgásra, ami csak létezik, legyen az tánc, túrázás, kerti munka vagy csak egy séta a levegőn. Iktass be a napodba legalább fél óra mozgást, mikor egy kicsit megizzadsz, az már hatékony tud lenni, hogy csökkentsd a stresszt. Erre mindenkinek egyedi igénye van, és a stresszhelyzeteket is máshogy éljük meg, valakinek öröm fejest ugrani egy szikláról, másnak pedig nem éppen élete vágya. Itt sincs tehát fekete és fehér, hogy kire milyen hatással van a stressz, valakit pörget, és hajt előre, másokat pedig a végletekig kimerít, amitől semmihez sincs kedve, nemhogy mozogni…

Pedig a mozgásszegény életmód egy folyamatos stresszállapot, nagy rizikófaktor. Ezt pedig még rosszabbá teszi, ha mindez egy munkából fakadó ülő életmóddal párosul. Hosszútávon borítékolva van az elhízás, és az ízületi fájdalmak kialakulása, valamint a szimpatikus hatás krónikussá válik. Nagyon fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a stressz kezelésére, mozgással és minél több minőségi pihenéssel, ezzel meg tudjuk előzni a bajt, és nem akkor kell majd a tüzet oltva változtatnunk az életmódunkon, mikor már késő, és nehezen visszafordíthatók a folyamatok. Légzőgyakorlatokkal, meditációval, de akár csak olvasással is elő tudod idézni a paraszimpatikus idegrendszered előnyös hatásait, amivel könnyedén csökkentheted a téged ért stresszhatásokat.